Az építkezés folyamata 4. rész – A Szerződés

Mire számíthatunk egy csarnoképítés során?

Mint azt már korábban említettük, az adminisztráció nagyon fontos az építkezést megelőzően, illetve az építkezés alatt végig egészen a használatba vételig. Egy pontos, és valósághű adminisztráció nagyon sok kellemetlenségtől tud megkímélni minket. Vizsgáljuk meg most a vállalkozási szerződést, amit egy csarnoképítő céggel kötünk. Mivel nem vagyunk jogászok – általában, és elnézést attól, aki az – fontos, hogy a szerződés érthető egyértelmű és világos legyen számunkra. Most elsősorban nem a kitekert jogi formulákra fogunk koncentrálni, ezt meghagyjuk az ügyvédeknek, hanem inkább azokat a részeket vizsgáljuk meg, amik segítik a csarnok felépülését. (Gyakran előfordul, hogy egy élesen ügyvédi nézőpontú, túlzottan nyakatekert szerződés nem hogy segítené, de esetleg gátolja az építkezést, mert a felek eltérően értelmezik a nem túl egyértelmű jogi kifejezéseket – és tisztázásra nemigen van lehetőségük.)

Tartsuk szem előtt, hogy egy csarnok felépítésének nem kell bonyolult dolognak lennie. Legtöbb esetben egyszerűen, és gyorsan végigmehetünk egy projekten egy csarnoképítő cég segítségével. Akkor milyen egy jó szerződés? Leginkább érthető mindkét fél számára. Ne feledjük, a szerződésben nem az ügyvédek és jogászok állapodnak meg, hanem mi és egy csarnoképítő cég. Ami nekünk nem érthető, az valószínűleg a másik félnek sem lesz az. És gondoljuk csak el, hogy tarthatnánk be egy megállapodást, amit nem értünk?…

Nézzünk meg néhány fontos részt, amit egy szerződésnek mindenképp tartalmaznia kell.
A legfontosabb rész a szerződés tárgya. Itt fontos, hogy pontosan leírjuk, meghatározzuk azt, amit kapni szeretnénk. Méreteket, színeket, burkolat típusokat, nyílászárókat, és mindent, amiről megállapodtunk a csarnoképítővel. Ha valami innen kimarad, azt nem követelhetjük később. (Ez alól vannak kivételek, amik mindenképp járnak egy adott munkafázishoz, de legjobb, ha mindent leírunk.) Amennyiben van már tervünk, hivatkozhatunk arra is, de a főbb dolgokat érdemes írásban rögzíteni újra. Ehhez kérhetjük például a tervező segítségét. Csatolhatjuk a szerződéshez a beárazott költségvetést is – fontos, hogy ezt mindkét Fél szignálja, és a szerződésben mellékletként tüntessük fel.
Itt meg kell jegyeznünk egy nagyon fontos dolgot, miszerint elkészült engedélyezési terv nélkül is megállapodhatunk egy egyszerűbb csarnok esetében. (Ez természeten nem azt jelenti, hogy a terv elhagyható!) Ha a főbb méretek és paraméterek tisztázásra kerültek, van úgy, hogy egy felkészültebb és profi szolgáltatást nyújtó csarnoképítő cég a terveket elkészíti nekünk a megállapodás után. Természetesen a nem tisztázott részleteket, belső kialakításokat, stb., a terv elkészülte után egy újabb megállapodásban rögzíthetjük. Amellett, hogy tisztáztuk, hogy mit tartalmaz a szerződés, nem baj, ha az is egyértelmű számunkra, hogy mit nem tartalmaz. Ha ezzel kapcsolatban bizonytalanság merül fel, érdemes ezeket a pontokat is írásban rögzíteni. Ezzel elkerülhetjük az ebből fakadó jövőbeli vitákat.

A szerződés következő fontos része az ár, és a fizetési feltételek. Ezeket minden esetben pontosan meg kell határozni. Ez nekünk is fontos, hiszen készülnünk kell az egyes teljesítési ütemek kifizetésére. Minden esetben csak számla ellenében fizessünk! Ne menjünk bele semmilyen számla nélküli vagy egyéb illegális dologba, mert ezzel nem csak az esetleges büntetést kockáztatjuk, hanem a jogszerű garanciától is megfosztjuk magunkat.
Rögzítenünk kell a határidőket is. Ezek közül legfontosabb a munkaterület átadásának és az építkezés befejezésének a határideje. Létezhetnek a projekt során részhatáridők illetve részteljesítések is, melyeket érdemes rugalmasan hagyni a vállalkozónak, hiszen általában az egyik részfeladat csúszása nem jelenti a véghatáridő csúszását, mert az egymás mellett haladó munkafázisok egymástól függetlenül is haladhatnak. A legfontosabb tehát a véghatáridő meghatározása. (Ne feledjük, hogy a munkaterület átadása a mi részünkről szintén egy kötelezettség, és ha nem teljesítjük, a másik félnek kárt okozhatunk a csúszásunkkal.) A véghatáridőhöz kötbér terhet is rendelhetünk, ami egy elég erős nyomás a vállalkozóra, hogy időben befejezze az építkezést, mert különben napi szinten fizet nekünk a csúszás miatt.

Ha bármilyen speciális helyzet van az építés területén, mint például behajtási engedély, egyedi szabályok, azt mindenképpen vezessük bele a szerződésbe. Tisztázni kell a munkaterületre vonatkozó szabályokat, és tisztában kell lennünk, mint építtető, hogy az építési területre még mi is csak a csarnoképítő cég engedélyével mehetünk be, hiszen az egy veszélyes terület, és nem tudhatjuk, hogy hova szabad lépnünk, és mihez szabad hozzányúlnunk. Pontosan fogalmazzuk meg és írjuk le azokat a retorziókat, amiket az esetleges csúszások, nem teljesítések, nem jól teljesítések, vagy egyéb károkozások esetén alkalmazni szeretnénk. Ha ezt leírjuk nincs vita, és mindkét fél tisztában van azzal, hogy mit várhat a másiktól. Például, ha csúszik a vállalkozó a véghatáridővel, az naponta hány forintjába kerül, illetve ha mi csúszunk a munkaterület átadásával, hány plusz napot kap a vállalkozó a végső átadásig. A szerződésben leírhatunk még bármilyen megegyezést, amiben megállapodtunk a csarnoképítővel, és ha már megállapodtunk, írjuk is le.

Azzal a gondolattal zárnám cikkünket, hogy egy szerződés, és legyen az akármilyen jól megírva, csak egy darab papír. Annyit ér, amennyit a felek betartanak belőle. És ezzel vitatkozhat bármilyen jogász, nem ér többet, mint amennyit a felek betartanak belőle. Nézzük meg, hogy kikkel szerződünk, mert a teljes építkezés alatt velük kell, hogy együttműködjünk. Ha nincs meg az alapvető bizalom, nincs értelme szerződést kötnünk. Ha viszont megvan az összhang, és korrektség, a szerződés csak egy formalitás, és nem több. Ha szerencsénk van, és mindkét fél betartja, amiben megállapodtunk, elő se kell venni többet. Ezt kívánom Önöknek!

Ha kérdései vannak, keressen minket!

Ajánlatkérés:

Telefon: +36 70 432 7454
e-mail: info@magyarcsarnokepito.hu